Zenével is emlékeznek Rodolfóra

Rodolfo Várkert Bazár
magyarzene

magyarzene

A koncerten elhangzik Muszorgszkij Éj a kopár hegyen, Kovács Zoltán Pandea holdja, Dukas A bűvészinas és Sztravinszkij Cirkusz polka című műve is.

Zene+Bűvölet címmel Rodolfo születésének 110. évfordulóját cirkuszi mutatványokkal és zenével ünneplik augusztus 8-án a budapesti Várkert Bazárban!


A 110 éve született bűvészre, Rodolfóra – polgári nevén Gács Rezsőre – emlékező est műsora a 19. és 20. század francia és orosz muzsikáira fókuszál. A zenében megelevenednek majd boszorkányok, Goethe kétbalkezes bűvészinasa, álarcosok, állatok, valamint Saint-Saëns jól ismert hattyúján kívül azok a cirkuszi elefántok is, amelyeknek Sztravinszkij komponálta híres polkáját – közölték a szervezők az MTI-vel.

A koncerten elhangzik Muszorgszkij Éj a kopár hegyen, Kovács Zoltán Pandea holdja, Dukas A bűvészinas és Sztravinszkij Cirkusz polka című műve, Hacsaturján Álarcosbál táncszvitje, valamint részletek Sosztakovics Aranykor balettszvitjéből, Milhaud Francia szvitjéből és a hattyú Saint-Saëns Az állatok farsangja című szerzeményéből.

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara élén Farkas Róbert áll majd, a koncerten közreműködik Vida Monika Ruth zongoraművész és a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központ művészei.

Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. – Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész.

Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal. Odry Zuárd karolta fel és tanította az 1920-as évek második felében. Gyakori közös bemutatkozásaik után első önálló fellépését is mestere menedzselte 1929 tavaszán, s ettől fogva Pest és Buda számtalan egylete, klubja, szakmai és baráti köre hívta fellépni az ifjú mágust. Ekkor kapta Rodolfo Grosso művésznevét mesterétől.

1930 decemberében felvételét kérte a Magyar Amateur Mágusok Egyesületébe, de sikere ellenére sem vették fel. Elhatározta, hogy leteszi a hivatásos artistavizsgát, időpontot kért, és három nap múlva a Royal Orfeumban megtartott nagy sikerű vizsgabemutatót követően, 1931 januárjától lett tagja a Magyar Artista Egyesületnek. A fiatal, fekete angolbajuszos bűvész könnyebb érvényesülése érdekében néhány reklámtrükkel próbált magának nagyobb publicitást szerezni. Az ujjelvágás, a zsilett-evés, valamint a nadrágtartó, nyakkendő és mindenféle személyes tárgy ellopása, majd többszöri visszaadása mára már legendává váltak. Ettől kezdve a – korabeli plakátok, reklámok szerint – profi bűvészt és zsebtolvajt a főváros számos ismert és kedvelt mulatóhelyén (Arizona mulató, Clarusse, Alpesi Falu, Moulin Rouge) szerződtették hosszabb-rövidebb időre. 1935 őszén feleségül vette Nádor Olgát, akivel félévszázados házasságban töltött színes, változatos és – a művészvilág számára példamutató – harmonikus életet.

A két Latabár (Árpád és Kálmán), Feleki Kamill, Halmai Imre, Fokker Géza, valamint Alfonzó és Rodolfo alkotta, s Vogel Eric jelmeztervezővel megerősített nagyszerű csapat a Moulin Rouge hazai és külföldi közönségét rendszeresen szórakoztatta az 1930-as évek közepén.

Rodolfo 1939 elejétől kilépett a társulatból, s önálló revücsoportot hívott életre. Először Bulgáriában töltöttek két hónapot, majd Athén és Szaloniki a következő állomás. Isztambulban a Turán Varieté szerződtette őket, majd 1940 augusztusáig Egyiptomban turnéztak. Ezt követően a pesti Royal Orfeum adott lehetőséget a rendszeres fellépésekre. Egy kényszerű monori tartózkodás után 1941–43 között Kassa, Kolozsvár, Ungvár, Szabadka, Kecskemét és Újvidék közönsége többször is tapsolt Rodolfóéknak.

A munkaszolgálat után 1945-ben az Országos Artista Egyesület elnökségi tagjává választották. Vidéki turnéira igen gyakran elkísérte – a később hazáját elhagyni kényszerült – Karády Katalint.

1948-tól művésztársával, Alfonzóval lépett fel állandóan, majd 1950-től a Latabár brigád tagjaként haknizott országszerte. 1956-ig nyolc éven át volt az Artista Akadémia, ill. az Állami Artistaképző Intézet tanára. Az 1960-as évektől tagja az Artistaképző Intézet állami vizsgabizottságának. 1956 után a volt Szovjetunió nagyobb városai (Moszkva, Leningrád, Riga) mellett viszonylag hosszabb ideig tartó fellépési lehetőséget és meghívást kapott Párizsba, Londonba, Brüsszelbe, Luxemburgba, valamint jó két évtized alatt ötven alkalommal Zürichbe. 1967-től állandó meghívottként vett részt a bűvészek világkongresszusain (például Baden-Baden, Amszterdam és Bécs).

Ötvenedik születésnapja alkalmával az érdemes művész (1960), 1971-ben pedig (nyugdíjba vonulásakor) a kiváló művész kitüntető címet kapta meg. 1962-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál (MACIVA) állt alkalmazásban, s jelentős érdemeket szerzett az új Fővárosi Nagycirkusz helyreállításában (1971). SZOT-díjjal tüntették ki 1980-ban.

Utolsó nyilvános fellépése 1986. január 13-án volt a Mikroszkóp Színpadon. (Rodolfo: Vigyázat! Csalok!) Négy nappal felesége halálát követően, 1987. január 25-én hunyt el Budapesten.

Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal

Oszd meg kérlek, ha tetszett!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on skype
Mindenünk a zene

Friss

Piros Lábas

Zene is lesz a PirosLáboson

Hat ismert hazai világzenei formáció szokatlan műsort mutat be október 2-án a PirosLábos Kulturális Portékák Vásárán Szigetmonostoron, a Szentendrei-szigeten.

Mit hoz a véletlen

Neked sorsolt