Oktatás, zeneexport, fesztiválok – súlyos helyzetben a magyar zene
Többek között átlátható és nyilvános pályázati rendszert, áfacsökkentést, zenei exportiroda felállítását vagy például a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálatát javasolja a Music Hungary Szövetség csütörtökön közzé tett állásfoglalásában, amelyben a magyar zeneipar legsürgetőbb kihívásaira és a lehetséges megoldási irányokra hívja fel a figyelmet. „Célunk a szektor fenntartható fejlődésének erősítése, versenyképességének javítása, valamint kulturális és gazdasági jelentőségének megfelelő elismerése. Az anyagban megfogalmazott javaslatok hosszú évek szakmai egyeztetéseinek eredményei” – szerepel a Music Hungary Szövetség által csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, az állami támogatások rendszere a jelenlegi kultúrafinanszírozási modell átláthatatlansága miatt alapvető strukturális reformot igényel. Hozzáfűzték: a megfogalmazott javaslatok kiszámítható, igazságos és szakmailag megalapozott támogatási rendszer alapját képezik.”Az átláthatatlan, kijárásalapú kultúrafinanszírozási csatornákat, így az állami érdekkörökhöz tartozó nagyvállalatok és alapítványok, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a minisztériumi támogatásokat átlátható és nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk. Ezek együttes összege többszöröse az eddigi pályázati úton elérhető kulturális támogatásoknak, ezek átlátható elköltése önmagában nagy változást hozna” – emelték ki.
A szövetség szerint a kulturális pályázati rendszernek vissza kell térnie ahhoz az elvhez, hogy a szakmai szervezetek meghatározó szerepet kapjanak benne. Hangsúlyozták, hogy a jogdíjbevételek állami célokra történő kötelező eltérítésének gyakorlatát meg kell szüntetni. „Ez azonban nem járhat a kulturális támogatások csökkentésével: a két forrás – a jogdíjak és az állami finanszírozás – egymást kiegészítő, nem helyettesítő szerepet tölt be”. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a támogatási struktúra jelenleg lefedetlen területeit – földrajzilag (vidéki és kis közösségek) és tevékenységtípus szerint egyaránt – be kell vonni a finanszírozásba.
„Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zenei export támogatására; ennek egyik konkrét eszköze egy önálló zenei exportiroda létrehozása kell legyen. Erősíteni kell a kulturális diplomáciát: a magyar kultúra és azon belül a zene az egyik legismertebb és legértékesebb exporttermékünk a világban, ezt a kormányzatnak stratégiai prioritásként kell kezelnie a diplomáciában is”. A dokumentum kreatívipari kisadózási rendszert szorgalmaz, amely tartalmilag igazodik a szektor valós foglalkoztatási formáihoz, valódi alternatívát jelent és hosszú távú társadalombiztosítási garanciákat is megteremti.
„A koncert- és fesztiváljegyek általános forgalmi adójának csökkentése indokolt és nemzetgazdaságilag is előnyös, ezt tanulmányokban és számításokban is többször kimutattuk. Mindez összhangban lenne számos európai ország gyakorlatával és versenyképesebbé tenné a magyar zenei szektort, számos más előny mellett” – írták. Szerintük a filmes tax rebate rendszerhez hasonló adókedvezmény-konstrukció bevezetésének vizsgálata indokolt a zenei produkciók, hangfelvételek és filmzenei produkciók területén is. „Az iparűzési adóalapból részben vagy egészben leírható jogdíjbevétel korábbi, azóta megszüntetett rendszere segítette azon kisvállalkozásokat, amelyek ezáltal kiszámíthatóbb bevétel- és kiadásegyensúly fenntartását tették lehetővé számukra. Ezen megoldás visszavezetését javasoljuk”.
Erősebb MI-szabályozást szeretne a szakma
A Music Hungary Szövetség a zeneoktatás reformját is fontosnak tartaná, mégpedig a korszerű pedagógiai módszerek, az egyéni és csoportos zenélés, éneklés közösségépítő erejének figyelembe vételével. „Az oktatási reformnak ki kell terjednie az óvodai zeneoktatástól a közoktatás teljes spektrumára és ösztönöznie kell a különböző zenei műfajok, beleértve a populáris zenét és a hagyományok befogadását az oktatásba”. A megújulás részeként szükségesnek tartják továbbá a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálatát, az iskolai ének-zene órák számának növelését.
„Szükségesnek tartanánk a magyar zene sokszínűségének megjelenítését a médiatérben. A rádiós piacon a hatályos kvótaszabályok kijátszásával szemben következetes, hatékony fellépésre van szükség. A televíziós és streaming piacon a magyar zene arányát olyan célzott támogatásokkal, elismerésekkel és ajánlórendszerekkel szükséges növelni, amelyek nem korlátozzák a piaci szereplők szabadságát” – emelte ki a közlemény. Lényegesnek tartják továbbá az élő zene infrastruktúráját alkotó klubok és közösségi terek adminisztratív terheinek racionalizálását, számukra kiszámítható és betartható szabályozói környezet kialakítását, valamint célzott támogatási programok bevezetését a szektor működőképességének megőrzéséhez.
„A klubok és közösségi terek megbélyegzésének, hatósági megfélemlítésének haladéktalanul véget kell vetni, a vonatkozó kreált jogszabályokat azonnal el kell törölni” – írták. A Music Hungary Szövetség szeretné továbbá elérni a szerzői jogi és közös jogkezelési jogszabályok kiegyensúlyozását, e tekintetben a közös jogkezelő szervezetekkel mielőbbi szakmai konzultációval. „Mielőbb konzultációt kell kezdeni az érintett hazai jogosultakkal a generatív mesterséges intelligencia főbb kihívásainak azonosításáról és a hazai zeneipar és művészek védelméről, anélkül, hogy az MI-ben rejlő kreatív és gazdasági lehetőségeket korlátoznánk” – szerepel az állásfoglalásban.
A Music Hungary Szövetség jelezte: készen áll arra, hogy ezeket a javaslatokat részletes szakmai háttéranyagokkal, adatokkal, személyes egyeztetésekkel is alátámassza, valamint folyamatos konzultációt szorgalmazott a zeneipart érintő minden kérdésben a kormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel.
