2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Arányát és összegét tekintve is minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit, és elindította Zenével jobb! programját.
Az egyesület 2019-ben 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között – ez az összeg 8,1%-kal magasabb, mint 2018-ban.
Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek lejátszásait is számontartja, kifizetéseit intézi. A magyar és a külföldi szerzőknek jutó jogdíjak megoszlása évek óta 50-50% körül mozgott, 2019-ben viszont komolyabb elmozdulás történt: a teljes összeg 53,6%-át kapták a hazai szerzők, 46,4%-át külföldiek. A magyar alkotóknak kifizetett közel 5 milliárd forint 17%-kal több, mint 2018-ban.
Az egyesület összesen 13819 magyar szerző és jogutód számára fizetett ki jogdíjat 2019-ben. 1326-ra nőtt azoknak a száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak – ez 4,5%-kal magasabb a 2018-as adatnál.
Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60-600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%).
A piramis csúcsán a szerzők alig 1%-a található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után. A művek száma a jogdíjjal együtt meredeken nő: a magas jogdíjak mögött rengeteg munka, a legmagasabb jogdíjak mögött pedig gyakran egy egész életmű van, hiszen a legjobban kereső szerzők átlagosan fejenként 380 darab dalt regisztráltak az Artisjusnál.
Fiatal szerzők, profitábilis új dalok
2019-ben 1501 új zeneszerző, szövegíró regisztrált az Artisjusnál. Az új alkotók között többségben vannak a 30 év alatti fiatalok, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő.
2019-ben hivatalosan 17336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Az új daloknak bevétel szempontjából komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 35%-a ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből – azaz a friss slágerekből – származik. Amiből nem lesz sláger, az a dal megjelenése után néhány évvel már nem termel jogdíjat az alkotóknak.
Minden üzlet profitál a zenéből
Egyre több kereskedelmi és szolgáltatóhelyen szól a vendégek szórakoztatására háttérzene: a statisztikák közelítenek a 2008-as válság előtti állapotokhoz, 2018-ban 36,5 ezer üzletet tartott számon az Artisjus. A megfelelően megválasztott háttérzene pozitívan hathat az üzlet forgalmára, így az árbevételre és a munkavállalói elégedettségre is. Az éttermek, kávézók, szállodák, benzinkutak, kereskedelmi üzletek, bevásárlóközpontok, fodrászatok, edzőtermek ezért jogdíjat fizetnek az alkotóknak: 2019-ben az összes kifizetett jogdíj 27 százaléka – 2,5 milliárd forint – származott a háttérgépzenéből.
Mostantól a zene tudatosabb használatában segíti az induló vállalkozókat a szerzői egyesület által indított Zenével jobb! program. Ennek első állomása egy weboldal, ahol a zeneipari szakemberek többek között ötleteket adnak az üzlet zenei stílusának és repertoárjának kialakításához, bemutatják az aktuális zenei trendeket és gyakorlati tippeket kínálnak a zenelejátszó eszközökkel kapcsolatos kérdésekben is stb.
A magyar zeneiparral kapcsolatos további érdekességeket talál az Artisjus által működtetett Dal+Szerző blogon: dalszerzo.hu
