Újra fellép a legendák övezte magyar zenekar!

Pantha Rei
magyarzene

magyarzene

Amikor a tudomány nem csak átvitt értelemben kap hangot, hanem egyenesen zenét szül

Amikor a tudomány nem csak átvitt értelemben kap hangot, hanem egyenesen zenét szül – ez a Pantha Rei!

Négy év után lép újra közönség elé a Panta Rhei. Az 1974-ben alakult együttes, a progresszív rock és elektronikus zene magyarországi történetének egyik úttörője április 22-én a budai MOMkultban játszik.

A színpadra 2017-ben 35 év elteltével visszatért Panta Rhei régi és újabb saját kompozíciói mellett Bartók-feldolgozásait, valamint Grieg Peer Gynt szvitjét is előadja, utóbbit Victor Máté kórus átiratával.

A darab az 1977-es bemutató óta most fog másodszor élőben elhangzani, a Rotunda énekegyüttes bevonásával.

A Panta Rheiben összekapcsoltuk a fizikát az általunk hitt esztétikai környezettel, és ezt lefordítottuk zenére. Már a kezdetektől magunk építettük hangszereinket, szintetizátort használtunk. Számunkra reveláció volt az Emerson, Lake & Palmer első, 1971-ben megjelent lemeze, amely Bartók Allegro Barbarójának feldolgozásával indul

– idézte fel a Debrecenből indult Panta Rhei egyik alapítója, Szalay Sándor gitáros az MTI-nek.

Testvére, a basszusgitáros Szalay András azt mondta, a zenekar a hetvenes évek második felében ugyan készíthetett néhány felvételt, filmzenét (például Bódy Gábor műveihez), néhányszor a tévébe is bekerült, de alapvetően instrumentális zenéjüket nem támogatta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.

A lemezre pályázó könnyűzenei előadóknak a dalok szövegeit kellett előzetesen beadni elbírálásra, és mivel nekünk nem nagyon volt ilyen, nem tudtak mit kezdeni velünk.

A Panta Rhei itthon elsősorban az egyetemi klubokban volt népszerű, az 1975-ös orosházi országos beat fesztiválon három Bartók-feldolgozást adtak elő (a Mikrokozmosz két tételét és a Román táncokat).

Eljutottak Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba, és 1977-ben elkészült egy háromszámos Bartók-feldolgozás kislemez, azonban a jogtulajdonos tiltása miatt a boltba szállítás előtt álló korongokat az MHV bezúzatta.

A zenekarban 1976 és 1979 között Ács Enikő énekelt, ő számos versmegzenésítést készített.

1979-ben Laár András (később: KFT) került rövid időre az együttesbe, vele kiegészülve 1981-ben végül megjelenhetett egy Panta Rhei-album, majd két évvel később P.R. Computer néven hármasban (a Szalay-testvérek és Matolcsy Kálmán billentyűs) is kiadtak egy lemezt, ami csaknem 100 ezer példányban fogyott, de a Panta Rheinek akkor vége lett.

Szalay Sándor ösztöndíjjal Amerikába ment dolgozni, sikeres tudományos pályát futott be, fizikusként, kozmológusként a Baltimore-i Johns Hopkins University professzora lett; újabban az orvosi, rákellenes kutatásban is részt vesz.

A mérnök Szalay András hangszerfejlesztőként tevékenykedik, az általa kifejlesztett számítógépes interfészt itthon Presser Gábor (Electromantic) és az Omega is használta, külföldön gitárszintetizátort készített például John McLaughlinnak és Robert Frippnek.

A Panta Rhei alapító tagjai közül a virtuóz billentyűs, zeneszerző Matolcsy Kálmán 2005-ben elhunyt, a dobos Béke Csaba pedig hosszú ideje Németországban él.

A csapat fiatal zenészekkel kiegészülve 2017-ben a Rockmúzeumban újra fellépett, majd a következő évben az A38-on és Debrecenben is sikeres koncertet adott.

Az április 22-i esten Ács Enikő, Szalay András és Szalay Sándor mellett a Panta Rheiben Kálmán András (billentyűs hangszerek), Milkovics Mátyás (szintetizátor) és Szalay Dániel (dob) játszik, vendégként Felkai Miklós (gitár) és a Rotunda Énekegyüttes.

2018-ban megjelent egy Panta Rhei CD, amelyen régi számok, friss élő felvételek és korábban kiadatlan dalok is szerepeltek. A tervek között szerepel, hogy újra felveszik és megjelentetik a 45 évvel ezelőtti Bartók-anyagot.

Zenéjükkel nem tudott mit kezdeni először a magyar hanglemezgyártás – Laár András a KFT előtt itt énekelt!

Bórítóképünkön: a Szalay-testvérek az MTI fotóján

Oszd meg kérlek, ha tetszett!

Mindenünk a zene

Friss

Muzsikál az erdő

Muzsikál az erdő

Október elsején Gyula-Városerdő tölgy-kőris-szil erdejében, másodikán pedig Nagyvárad közelében, Püspökfürdőn, a “csodabogyós” erdőben várják a közönséget.