Léteznek még fesztiválok Magyarországon, ahol minden a zenéről szól, ahol a zenészek nem csak fellépők, hanem maguk is fesztiválozók, és ahol a közönség sem marad ki a játékból. A zenészek vérprofik voltak, akik nem csak „lenyomják a kötelezőt”, de a színpadon kívül is örömmel jammeltek más zenészekkel, akár még a közönséget is bevonva. (Bocs, ha valaki pontosan tudja mit jelent a vérprofi, írja meg!)
Már sajnálom, hogy csak egy rövid időre látogattunk el Lábatlanra a Gerenday Kertbe Július 21. -én, de elterveztük; jövőre a helyszín gyönyörű parkjában mi is sátrat verünk. Azt tudtuk, hogy a színpadon mire számíthatunk, de azon kívül… Kipróbáltuk a svájci ufó hangszert, a HandPan -t, halhattunk gitártanárt szájharmonikázni, figyelhettük gyermekek hogyan szólaltatnak meg „kézre álló” hangszereket, és láthattuk mire képes egy tapasztalt öreg fotóriporter. (Azokat az akrobatikus mutatványokat még Én sem próbálnám ki). Mindezt három óra alatt úgy, hogy három színpadi showról sem maradtunk le:
– Fekete Jenő – Horváth Misi (Igazi western hangulat.)
– Cselescsávók (Rock and Roll.)
– Heep Freedom (Uriah Heep Tribute, azaz itt már szólt a rock.)
Élvezhető hangosítás, tökéletes világítás, megfizethető finom sült kolbász, gyönyörű helyszín, és teljesen ingyenes belépés a teljes két napra. Ezek után igazán nem értem mi került az EFOTT -on 22.000 forintba!? (Na jó, itt csak nádfalas zuhanyzó volt, de még ennek is megvan a maga feelingje.)
