Népzenei koncertek is lesznek hétfőn a Fiumei úton, ahová ingyenes lesz a belépés
Népzenei koncerteket is tartanak november 1-jén a Fiumei Úti Sírkertben. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) meghosszabbított nyitvatartással és ingyenes parkolással várja az emlékezőket mindenszentek napján.
A korábbi évektől eltérően idén szentmisével kezdődnek a november elsejei programok a Fiumei Úti Sírkertben 15 órakor a nemrégiben felújított szentkeresztnél, illetve rossz idő esetén a sírkert bejáratánál található kápolnában – közölte a NÖRI az MTI-vel.
Mint írták, ezt követően, a Hagyományok Házával közös szervezésben a Sírkert hat helyszínén egy-egy Kárpát-medencei zenei formáció a tájegységének megfelelő népzenei koncertjét lehet meghallgatni, ezeken siratóénekek, halottas énekek szerepelnek.
A nap zárásaként a sírkertbe érkezők a NÖRI által biztosított mécses elhelyezésével egy nagy Magyarországot “rajzolhatnak” az első világháborús emlékmű köré.
A közlemény kiemelte: a Nemzeti Örökség Intézete mindenszentek napján évek óta az ünnephez méltó kulturális programot biztosít, hogy a Fiumei Úti Sírkertbe érkezők családtagjaik és történelmi nagyjaink sírjainak látogatása mellett művészeti élménnyel is méltó módon emlékezzenek halottainkra.
A Sírkert mindenszentek és halottak napja alkalmából meghosszabbított nyitvatartással, azaz október 28-án, valamint november 2-án és 3-án 7 és 18 óra között, október 29-től november 1-ig 7 és 20 óra között látogatható. A temetőiroda október 30-tól november 1-ig 8 és 16 óra között tart nyitva. A parkolás a temető területén október 28-tól november 2-ig ingyenes.
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a „küzdő egyházat” (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat” (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a „diadalmas egyházat” (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.
Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház (latinul ecclesia patiens) ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween ünnep (angolul all hallows’ evening = „minden szent estéje”). (Wikipedia)
