Egy igazán jó dal kikapcsol, elvarázsol és erőt ad a nehéz helyzetekben – járvány idején is!
Útóbbit támasztja alá az Artisjus Egyesület legfrissebb felmérése is, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdésében milyen szerepet játszott a zene. Kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyede a zenehallgatásra nemcsak szórakozásként tekint, hanem terápiás eszközként is.
Jellemzően inkább a nők, valamint a baby boomer és a Z generáció tagjai számoltak be olyan konkrét élethelyzetekről, amelyekben kedvenc dalaik segítettek nekik. Az idei Dalszerzők Napja is azt üzeni: A dal erőt ad. Ezt a gondolatot képviseli a négy szerző-előadó nagykövet: Molnár Ferenc Caramel, Németh Alajos Lojzi, Schoblocher Barbara és Szentpáli Roland.
Az Artisjus Egyesület az idei Dalszerzők Napja alkalmából országos reprezentatív felmérést végzett arról, hogy a zene miként segített megbirkózni az embereknek a rendkívüli körülményekkel, váratlan helyzetekkel a pandémia idején. A felmérés eredményei szerint a népesség 64%-ának segített a zenehallgatás valamely konkrét nehéz élethelyzeten az elmúlt időszakban.
Legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták ezt a jótékony hatást: a Z generáció 71%-ának, a baby boomerek 79%-ának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek.
Jelentős különbséget láthatunk a nők és férfiak között, ugyanis míg négyből három nő (72%), addig a férfiak közül csak minden második (55%) számolt be olyan helyzetről, ahol kedvenc dallamaikból erőt tudtak meríteni. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a bezártság elviseléséhez legmagasabb arányban az egyedül élőknek jelentett segítséget a zenehallgatás.
Őket követik szorosan a családban, egy vagy több generációval, gyerekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel élők, majd harmadikként, az átlagnál valamivel kisebb arányban, a párjukkal, házastársukkal kettesben élők.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy melyek voltak azok a megpróbáltatások, amelyek során a zene adott erőt. A válaszok alapján az emberek 74%-ának jelentett támaszt szomorú élethelyzetben, 67%-ának a stressz kezelésében, valamint 51%-nak a magány csillapításában.
Továbbá az emberek közel fele említette a zenét, mint az unalom, a nyugtalanság és a bezártsággal járó szorongás ellenszerét. A nők számára jellemzően a lelkiállapot javításában segítettek a dalok, míg a férfiaknak inkább konkrét tevékenységek kapcsán: munkahelyi vagy tanulmányi gondok esetén, unaloműzés miatt, sportolás mellé hallgatták meg kedvenc dalaikat.
A pop és rockzene hallgatottsága évtizedek óta verhetetlenül vezet, így nem meglepő, hogy az emberek az elmúlt időszakban is ezeket a műfajokat hallgatták átlagosan a legnagyobb arányban.
A harmadik leghallgatottabb stílus a teljes népességet tekintve a rap/trap/hip-hop volt, aminek trendszerű térhódítása olyannyira megkerülhetetlen, hogy a Z generáció esetében a rockzenét is maga mögé sorolva, a második helyre tört. Míg a X generáció körében a klasszikus szerzemények, a baby boomereknél pedig a latin/reggae foglalják el a harmadik helyet.
Műfajt tekintve a férfiak közül jelentősen többen hallgattak jazz, elektronikus és klasszikus zenét. A nők körében a pop, a musical/filmzene, és gyerekdalok örvendenek nagyobb népszerűségnek.
Az életünk lényegesen üresebb és szürkébb lenne zene nélkül – az emberek 65%-a legalábbis így gondolja. Legnagyobb arányban (70%) a diplomával rendelkezők értenek egyet az állítással.
De közel fele a népességnek vallja, hogy a hétköznapokban lényegesen feszültebb és nyugtalanabb lenne, és sokan tartanak attól is, hogy kimondottan unatkoznának, ha az életükből egyik pillanatról a másikra eltűnnének szeretett dallamaink.
A magyarok 77%-a hallgat terápiás céllal is zenét a járványhelyzettől függetlenül is. Ez szintén a legidősebb és legfiatalabb korosztályra igaz leginkább, a Z generáció tagjainak 81%-a, a baby boomereknek pedig 84%-a fordul a zenéhez a mindennapokban ilyen céllal.
Az újrakezdésben pedig az új dalok és új zeneművek segítenek igazán, melyek inspiráló hatással vannak az életünkre, bátorságot adnak kilépni a komfortzónánkból és új lendületet venni terveink megvalósításához – a népesség 52%-a szerint.
Ezt dr. Kőváry Zoltán, pszichológus így magyarázta: – A váratlan, a pszichológia által akcidentálisnak nevezett krízishelyzetekre jellemző, hogy a korábbi, bevált megküzdési eszközeink nem adnak nekünk elegendő segítséget, hogy legyűrjük az ekkor keletkező szorongást, az aggodalmakat, és felül tudjunk emelkedni az ilyenkor óhatatlanul megjelenő veszteségek hatásain. Ilyenkor az embernek plusz forrásokra van szüksége, és a művészet, kivált a zene hatékony segítséget tud nyújtani ezen források felkutatásában. Ezért érdemes nem csak a már jól ismert dallamokat hallgatni nap nap után, hanem új világokat is bejárni egy-egy izgalmas dalszerző, előadó felfedezése során.
Dalszerzők Napja – október 8.A Dalszerzők Napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és alkotókra. A Dalszerzők Napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.
Magyarországon tizenötezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap jogdíjat művei után. Munkájuknak köszönhetően évente 23 ezer új dal születik, az Artisjus adatbázisában jelenleg 374 ezer magyar mű szerepel.
