Hangos természetvédelem és -megőrzés, mégpedig a legkülönlegesebb formában!
Az idén 30 éves WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió együttműködésének köszönhetően megjelent az első, hazai természethangokat tartalmazó album.
A Csendülő – Hallható Természetvédelem című lemezen hallható kétszázéves magyar fák susogása, rejtőzködő madarak éneke, folyók csobogása és Dráva menti szarvasbőgés is.
A különleges album a természetvédelmi civil szervezet elmúlt 30 évének jelentős állomásaira kalauzolja el a hallgatókat – tájékoztatta az idén megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő WWF Magyarország szerdán az MTI-t.
Az album hallgatói élvezhetik egyebek mellett a püspökszilágyi patak csobogását, miközben a tavaszi vihar során a klímaalkalmazkodást segítő telepített rönkgát felfogja a villámárvizet.
Részesei lehetnek az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén, a Lankóci-erdőben élő szarvasok bőgésének, és hallhatják a két alkalommal is sikeresen megóvott, háborítatlan Csarna-völgyi erdő élővilágát is – olvasható a közleményben.
Emellett kiderül, hogy milyen Tiszatarjánban a tikkasztó alföldi nyár hangja, vagy hogyan zajlik az élet a 2013-ban helyreállított vízi paradicsomban, a Szabadság-szigeten.
Ezeken a helyszíneken túl a WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió a Normafán, Nagykőrösön, a Hajógyári-szigeten, a Bükk-fennsíkon és a Naplás-tónál vette még fel a természet hangjait.
Mint írták, ahhoz, hogy a legautentikusabb hangokat rögzíthessék, a felvételt készítő csapat tagjai hajnalban indultak madáréneket felvenni, dermesztő hidegben vadkempingeztek a Bükkben, menekültek szúnyogok elől és egészen közelről tapasztalhatták meg a szarvasbőgést is.
A Csendülő – Hallható Természetvédelem című album elérhető a Spotify-on, az Amazon Musicon, a Deezeren és további számos zenei streamingszolgáltatón is, a WWF Magyarország weboldalán pedig a hangokon túl térkép is segít az eligazodásban.
A WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. (…) A WWF 1986-ban részt vett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ragadozómadár-védelmi programjában, melynek célja a kipusztulás szélére jutott magyarországi kerecsensólyom-állomány megmentése volt. Magyarországon a WWF alapítványi formában 1991 óta működik, 1998-ban pedig kiemelten közhasznú civil szervezetté minősítették.
