Amikor a tudomány nem csak átvitt értelemben kap hangot, hanem egyenesen zenét szül – ez a Pantha Rei!
Négy év után lép újra közönség elé a Panta Rhei. Az 1974-ben alakult együttes, a progresszív rock és elektronikus zene magyarországi történetének egyik úttörője április 22-én a budai MOMkultban játszik.
A színpadra 2017-ben 35 év elteltével visszatért Panta Rhei régi és újabb saját kompozíciói mellett Bartók-feldolgozásait, valamint Grieg Peer Gynt szvitjét is előadja, utóbbit Victor Máté kórus átiratával.
A darab az 1977-es bemutató óta most fog másodszor élőben elhangzani, a Rotunda énekegyüttes bevonásával.
A Panta Rheiben összekapcsoltuk a fizikát az általunk hitt esztétikai környezettel, és ezt lefordítottuk zenére. Már a kezdetektől magunk építettük hangszereinket, szintetizátort használtunk. Számunkra reveláció volt az Emerson, Lake & Palmer első, 1971-ben megjelent lemeze, amely Bartók Allegro Barbarójának feldolgozásával indul
– idézte fel a Debrecenből indult Panta Rhei egyik alapítója, Szalay Sándor gitáros az MTI-nek.
Testvére, a basszusgitáros Szalay András azt mondta, a zenekar a hetvenes évek második felében ugyan készíthetett néhány felvételt, filmzenét (például Bódy Gábor műveihez), néhányszor a tévébe is bekerült, de alapvetően instrumentális zenéjüket nem támogatta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.
A lemezre pályázó könnyűzenei előadóknak a dalok szövegeit kellett előzetesen beadni elbírálásra, és mivel nekünk nem nagyon volt ilyen, nem tudtak mit kezdeni velünk.
A Panta Rhei itthon elsősorban az egyetemi klubokban volt népszerű, az 1975-ös orosházi országos beat fesztiválon három Bartók-feldolgozást adtak elő (a Mikrokozmosz két tételét és a Román táncokat).
Eljutottak Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba, és 1977-ben elkészült egy háromszámos Bartók-feldolgozás kislemez, azonban a jogtulajdonos tiltása miatt a boltba szállítás előtt álló korongokat az MHV bezúzatta.
A zenekarban 1976 és 1979 között Ács Enikő énekelt, ő számos versmegzenésítést készített.
1979-ben Laár András (később: KFT) került rövid időre az együttesbe, vele kiegészülve 1981-ben végül megjelenhetett egy Panta Rhei-album, majd két évvel később P.R. Computer néven hármasban (a Szalay-testvérek és Matolcsy Kálmán billentyűs) is kiadtak egy lemezt, ami csaknem 100 ezer példányban fogyott, de a Panta Rheinek akkor vége lett.
Szalay Sándor ösztöndíjjal Amerikába ment dolgozni, sikeres tudományos pályát futott be, fizikusként, kozmológusként a Baltimore-i Johns Hopkins University professzora lett; újabban az orvosi, rákellenes kutatásban is részt vesz.
A mérnök Szalay András hangszerfejlesztőként tevékenykedik, az általa kifejlesztett számítógépes interfészt itthon Presser Gábor (Electromantic) és az Omega is használta, külföldön gitárszintetizátort készített például John McLaughlinnak és Robert Frippnek.
A Panta Rhei alapító tagjai közül a virtuóz billentyűs, zeneszerző Matolcsy Kálmán 2005-ben elhunyt, a dobos Béke Csaba pedig hosszú ideje Németországban él.
A csapat fiatal zenészekkel kiegészülve 2017-ben a Rockmúzeumban újra fellépett, majd a következő évben az A38-on és Debrecenben is sikeres koncertet adott.
Az április 22-i esten Ács Enikő, Szalay András és Szalay Sándor mellett a Panta Rheiben Kálmán András (billentyűs hangszerek), Milkovics Mátyás (szintetizátor) és Szalay Dániel (dob) játszik, vendégként Felkai Miklós (gitár) és a Rotunda Énekegyüttes.
2018-ban megjelent egy Panta Rhei CD, amelyen régi számok, friss élő felvételek és korábban kiadatlan dalok is szerepeltek. A tervek között szerepel, hogy újra felveszik és megjelentetik a 45 évvel ezelőtti Bartók-anyagot.
