Keresés
Close this search box.

A magyar dalszerzők nem félnek a mesterséges intelligenciától

Artisjus iroda
A közönség kíváncsi, de bizalmatlan is az MI-dalokkal szemben

Ön felismerne egy MI által írt dalt?

Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat? Erre a kérdésre keresi a választ az Artisjus kísérlete, melyben bárki részt vehet október 8-ig, a Dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon. A magyar dalszerzők ötöde próbált már ki valamilyen MI programot, köztük a zenei producerek 49%-a használt már ilyet munkája során. Ugyanakkor a közönség jelentős része szkeptikus a gép által komponált zenékkel szemben, de elvből csak 13% utasítja el azokat – derül ki a témához kapcsolódó előzetes kutatásokból.

A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol: máris jó néhány olyan MI alkalmazás jelent meg, ami instrukciók alapján képes dalszerzői tevékenységre, szöveg generálására, akkord és dallam létrehozására. Az október 8-i Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a MI használatához a zenében.

Ragaszkodnak az alkotáshoz

A magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI használatára – derül ki az Artisjus 2023-as felméréséből. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19%-a már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49%-uk használt már ilyen programot). A szövegíróknak viszont még csak alig 15%-a hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára.

Ugyanakkor a szerzők többsége (58%-a) egyelőre nem használná az MI eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56%). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64%), és szerintük jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45%).

Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, jól látható, hogy a többség (66%) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29%), és igénybe vennék a marketing anyagok előállításában (28%), a lemezborító megtervezésében (27%) is.

A felmérésben résztvevők tudják, hogy az MI jelentős hatással lesz a dalszerzői tevékenységükre (44%), 25%-uk tartja lehetségesnek, hogy az MI megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8% fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.  Akik már nagy mértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.

„A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat „generálni” anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét „megemésztette” volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen – nem csak szakértői, döntéshozói szinten is” – mondta el dr. Szinger András, az Artisjus Egyesület főigazgatója.

Ember a dal mögött

A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59%) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e majd neki. A lakosság 13%-a pedig elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket még akkor is, ha a zene tetszene nekik.

Összességében az látható, hogy a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan, és ez egyáltalán nem csak az idősebbekre jellemző. Meglepő lehet, hogy a legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban, míg a 30-as éveikben járók 19%-a, az 50-eseknek pedig csak 16%-a ért velük egyet.

Ki vagy MI írta a dalt?

A kérdés már csak az, hogy vajon felismerjük-e, ha egy mesterséges intelligencia által írt dalt hallunk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélekedések, a magyarok 49%-a lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus egyedülálló kísérletre vállalkozott, melyben egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye „küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült műveket már egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia „kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a Dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.

Dalszerzők napja – október 8.

A Dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A Dalszerzők napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.

A dalszerző az első – hangzik a Dalszerzők Napja idei mottója, mely az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívja fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Hiszen az ötlet, az üzenet, az érzelem az embertől jön egy-egy dal megalkotásához, és ahhoz, hogy a gép új dalt hozzon létre, ahhoz is az embernek kell a programot instruálnia, nem utolsó sorban pedig azért, mert a mesterséges intelligencia a korábbi emberi alkotásokat “megtanulva” tud csak újabb dalokat generálni.

artisjus logó

Oszd meg kérlek, ha tetszett!

Mindenünk a zene

Friss

Amanna

Nemrég jelent meg Amanna Valamiér című dala

Amanna magyar énekesnő, dalszerző. Generációjának izgalmas új művésze, egyedi előadásmóddal, és zeneiséggel. Legutolsó megjelenése, melynek címe Valamiér’ egy párkapcsolat végének fájdalmas emlékeit dolgozza fel.

HOCUSPONY

Megjelent az Abrakadabra a Hocuspony -tól

A budapesti székhelyű HOCUSPONY nem hagyott sok időt a lacafacára, rögtön az első évükben megjárták szinte az összes nevesebb fővárosi klubot az A38-tól egészen az Akvárium Klub Nagyhalljáig.

Fonogram -Magyar Zenei Díj

Megvannak a 2024-es Fonogram-jelöltek!

2024. április 27-én, szombaton a Fonogram-nap keretében derül ki, kik nyerik idén a magyar zenei élet legrangosabb szakmai elismerését, a 18+1 kategóriában odaítéltFonogram -Magyar Zenei Díjat.

Bérczesi Róbert és Müller Péter Sziámi

„Mint a kés a vajban” – megjelent a CSILLAGTÚRA

Március 21-én jelent meg Bérczesi Róbert és Müller Péter Sziámi közös projektjének legújabb gyümölcse, a CSILLAGTÚRA, amely nemcsak azért különleges, mert ezúttal Péter is énekel, hanem mert a HIPERKARMA zenekar játszotta fel a zenét.

Mit hoz a véletlen

Neked sorsolt