Ön felismerne egy MI által írt dalt?
Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat? Erre a kérdésre keresi a választ az Artisjus kísérlete, melyben bárki részt vehet október 8-ig, a Dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon. A magyar dalszerzők ötöde próbált már ki valamilyen MI programot, köztük a zenei producerek 49%-a használt már ilyet munkája során. Ugyanakkor a közönség jelentős része szkeptikus a gép által komponált zenékkel szemben, de elvből csak 13% utasítja el azokat – derül ki a témához kapcsolódó előzetes kutatásokból.
A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol: máris jó néhány olyan MI alkalmazás jelent meg, ami instrukciók alapján képes dalszerzői tevékenységre, szöveg generálására, akkord és dallam létrehozására. Az október 8-i Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a MI használatához a zenében.
Ragaszkodnak az alkotáshoz
A magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI használatára – derül ki az Artisjus 2023-as felméréséből. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19%-a már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49%-uk használt már ilyen programot). A szövegíróknak viszont még csak alig 15%-a hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára.
Ugyanakkor a szerzők többsége (58%-a) egyelőre nem használná az MI eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56%). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64%), és szerintük jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45%).
Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, jól látható, hogy a többség (66%) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29%), és igénybe vennék a marketing anyagok előállításában (28%), a lemezborító megtervezésében (27%) is.
A felmérésben résztvevők tudják, hogy az MI jelentős hatással lesz a dalszerzői tevékenységükre (44%), 25%-uk tartja lehetségesnek, hogy az MI megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8% fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt. Akik már nagy mértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.
„A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat „generálni” anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét „megemésztette” volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen – nem csak szakértői, döntéshozói szinten is” – mondta el dr. Szinger András, az Artisjus Egyesület főigazgatója.
Ember a dal mögött
A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59%) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e majd neki. A lakosság 13%-a pedig elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket még akkor is, ha a zene tetszene nekik.
Összességében az látható, hogy a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan, és ez egyáltalán nem csak az idősebbekre jellemző. Meglepő lehet, hogy a legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban, míg a 30-as éveikben járók 19%-a, az 50-eseknek pedig csak 16%-a ért velük egyet.
Ki vagy MI írta a dalt?
A kérdés már csak az, hogy vajon felismerjük-e, ha egy mesterséges intelligencia által írt dalt hallunk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélekedések, a magyarok 49%-a lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus egyedülálló kísérletre vállalkozott, melyben egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye „küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült műveket már egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia „kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a Dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.
Dalszerzők napja – október 8.
A Dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A Dalszerzők napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.
A dalszerző az első – hangzik a Dalszerzők Napja idei mottója, mely az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívja fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Hiszen az ötlet, az üzenet, az érzelem az embertől jön egy-egy dal megalkotásához, és ahhoz, hogy a gép új dalt hozzon létre, ahhoz is az embernek kell a programot instruálnia, nem utolsó sorban pedig azért, mert a mesterséges intelligencia a korábbi emberi alkotásokat „megtanulva” tud csak újabb dalokat generálni.
