Megjelent a magyar rockzene történetét bemutató képregény második kötete, legendás események újrarajzolásával
Ez a nyolcvanas-kilencvenes éveket tárja az olvasók elé, mégpedig a hazai rockzene kiemelkedő szereplőit, köztük a Bikini, a Kontroll Csoport, a KFT, az Edda, a Karthago, a Quimby, a Kispál és a Borz sztoriját egyedülálló módon, képregény formában bemutató munka a Magyar Rocktörténet című kiadvány második kötete.
A projekt kitalálója, szellemi atyja az idén januárban elhunyt kitűnő képregényrajzoló, Futaki Attila volt. Amikor az ötlettel hozzá fordultam, azt mondta, meg lehet csinálni. A szöveghez Jávorszky Béla Szilárd rocktörténeti könyvsorozatát használtuk, a rajzolókat Attila válogatta ki
– hangzott el a a kötet főtámogatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, Demeter Szilárd részéről a könyv keddi bemutatóján a Magyar Zene Házában.
Az első kötet, amely a hatvanas-hetvenes évek magyar rocktörténetét dolgozta fel, tavaly decemberben jelent meg. A második darab, amelyet szintén a Képes Krónikák Kiadó gondozott, a nyolcvanas-kilencvenes évek legismertebb magyar együtteseihez és rockzenészeihez kapcsolódó történeteket mutat be, Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzaival, a borítót pedig Cserkuti Dávid tervezte.
Elhangzott, a sorozat kiemelt célja, hogy a képregény műfaján keresztül a hazai rocktörténet nagyágyúit és a korszak történelemformáló slágereit a fiatalok is megismerjék és megszeressék.
A bemutatón Kántor Mihály arról beszélt, hogy a több mint száz oldalas könyvben igyekeztek a korszak minden fontos szereplőjét és műfaját felvonultatni,bár nyilván vannak, akik még bekerülhettek volna.
Pallagi Karcsi, Edda, Bonanza Banzai
Folytatódik az első kötetben megismert fiktív hős, Pallagi Karcsi története is, aki beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez, feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása, így megelevednek újra azok az események, mint az István, a király című rockopera bemutatója, a Fekete bárányok-koncert vagy a Sziget fesztivál indulása, azok, amelyek azóta is meghatározzák a magyar rockzene jelenkorát.
A rendszerváltás a lehetőségek tárházát hozza, Karcsi munkáján keresztül betekinthetünk az ismert koncerthelyszínekre, búcsúkoncertekre. Képregényesítve olyan fontos események is megelevenednek, mint
Maga a rajzolt kiadvány a hatvanas-hetvenes évek legjelentősebb előadóit, köztük a Bizottságot, a Bikinit, a Dinamitot, a VHK-t, a Kontroll Csoportot, az URH-t, a KFT-t, a CPg-t, az Eddát, a Karthagót, az Első Emeletet, a Solarist, a Pokolgépet, az Ossiant, az Akelát, a Bonanza Banzait, a Quimbyt, a Csókolomot, a PUF-ot, a Kispál és a Borzot, a Tankcsapdát, a Nyerset, a Kimnowak-ot, és a hozzájuk kapcsolódó zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, humoros, karikaturisztikus stílusban mutatja be.
A képregény bemutatóján kerekasztal-beszélgetést rendeztek a korszak népszerű előadói, köztük Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice) és Müller Péter Sziámi (URH, Kontroll Csoport, Sziámi) részvételével. A könyvbemutatóhoz kapcsolódva a Magyar Zene Háza könyvtárában szerdán időszaki kiállítás nyílik Futaki Attila nemzetközileg is ismertté vált alkotásaiból.
(MTI, borítóképünk a Petőfi Kulturális Ügynökség fotója)
