Szövegíróként is díjas lett Rúzsa Magdi
László Attila kapja idén az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját, az év könnyűzeneszerzője Rácz Gergő, könnyűzenei szövegírója Rúzsa Magdi lett, a komolyzenei kategóriában elismerést vehet át mások mellett Dobszay-Meskó Ilona és Virágh András Gábor is a szerzői egyesülettől a május 11-i díjátadón.
Az Artisjus 26. alkalommal díjazza a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tíz alkotó, illetve alkotói közösség munkáját ismerte el. A díjakat május 11-én a Magyar Zene Házában adják át az irodalmi Artisjus-díjakkal együtt – közölte a szerzői egyesület hétfőn az MTI-vel.
Idén is a szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetőség döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság készítette elő.
A könnyűzenei alkotói életműdíjas László Attila gitárművész, zeneszerző a hazai dzsesszélet meghatározó szereplője. Több saját zenekart alapított, játszott együtt mások mellett Randy Breckerrel, Billy Cobhammel, Miroslav Vitoussal és Peter Erskine-nel, hosszú idő óta dolgozik Charlie-val. 1987 óta tanít a Zeneakadémián. „Műfajokon átívelő, invenciózus szerzői és előadói tevékenységét mindig a magas színvonalú szakmai kivitelezés és a zene iránti feltétlen alázat jellemezte”
– emelte ki méltatásában Bágyi Balázs.
Az év könnyűzeneszerzője díjat Rácz Gergő zeneszerző, énekes, producer kapja. A V.I.P. együttes tagjaként vált ismertté, később a Fool Moon a cappella együttes tagjaként ért el sikereket. Első szólóalbuma 2006-ban jelent meg, zeneszerzőként dolgozott Wolf Katival, a Vastag fivérekkel, többször kapott Fonogram-díjat. „Vannak, akiknek néhány hangból és pár sorból sikerül közös emlékeket létrehozni egy egész országnak. És ez bizony kivételes teljesítmény” – fogalmaz laudációjában Czutor Zoltán.
Az év könnyűzenei szövegírója Rúzsa Magdi lett, aki a 2006-os Megasztár győzteseként énekesnőként vált országosan ismertté. Eddig nyolc stúdióalbuma jelent meg. 2018-ban Máté Péter-díjat, 2024-ben Prima Primissima díjat, idén Kossuth-díjat kapott. „Szövegei lelki találkozási pontok, egyszerre képesek intim közelségbe engedni és közösségi élménnyé válni” – írja laudációjában Major Eszter.
Az év produkciója díjat a Hungaria együttes kapja az MVM Dome-ban tavaly tartott két koncertjéért. Fenyő Miklós 1967-ben alapította a zenekart, amely 1979-től 1983-ig érte el legnagyobb sikereit, elsősorban a Rock and Roll Party (1980) és a Hotel Mentol (1981) című albummal. A Hungaria 2025-ben (Dollyval, Fenyő Miklóssal, Novai Gáborral és Szikora Róberttel) az MVM Dome-ban dupla teltház előtt lépett fel, fél évvel később Fenyő Miklós elhunyt. „Töretlen sikerük titka a folytonos megújulás, a tökéletes profizmus, virtuóz és sokszínű zenekari hangzás” – fogalmaz méltatásában Kocsák Tibor.
Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést Gerlóczy Zsigmond és Kökény Dániel kapta.
A zongorista, zeneszerző Gerlóczy Zsigmond az improvizációt zeneszerzői eszközként használja, zenei gondolkodásában a klasszikus zene, a dzsessz és a világzenei hatások közötti átjárás kap hangsúlyt. „Ő már egy új generáció alkotója. Egy olyan nemzedéké, amelyet nem kötnek a stílusok határai. A műfajok helyett az érzet számít, az őszinte önkifejezés és az a belső kíváncsiság, amely új és váratlan zenei irányok felé vezeti” – méltatta Sebestyén Áron.
Kökény Dániel énekes, dalszerző, szövegírót Ugyanaz a ház című daláért 2025-ben Fonogram-díjjal ismerték el. Másoknak is ír dalokat, szerzeményei többször szerepeltek A Dal mezőnyében. Idén áprilisban megjelent Porból porrá című számát a Grammy-díjas gitárossal, Al Di Meolával közösen készítette el. „Dalai betekintést engednek gazdag belső világába, hangjában egyszerre jelenik meg az érzékenység és az erő” – fogalmaz laudációjában Major Eszter.
Az év junior könnyűzenei alkotói közössége a Halász Kolos (Co Lee) és Fábián Balázs (Blaize) szerzőpáros. Co Lee az elmúlt években a hazai hiphop színtér meghatározó alkotójává vált, munkáiban hangsúlyos a különböző műfaji hatások ötvözése. Legutóbbi albuma idén tavasszal jelent meg Air 2 címmel. Blaize producer, dj, dalszerző, a Wavy alapító tagja, 2020 óta előadóként is aktív. A Co Lee-vel közösen jegyzett La Promenade 2025-ben Fonogram-díjat kapott. „Co Lee és Blaize szerzőpárosának munkájában a szöveg, a hangzás és a szerkezeti gondolkodás egységes művészi nyelvvé áll össze” – mutatott rá méltatásában Both Miklós.
Nem maradt ki a kortárs komolyzene sem
Dobszay-Meskó Ilona Egyenes labirintus című művéért vehet át elismerést. A zeneszerző és karmester munkásságának középpontjában a zenés színház és a vokális-szimfonikus műfajok állnak, alkotásaiban a közép-európai spirituális hagyományt, az operai kultúra elemeit és a modern zenei nyelvet ötvözi. „A kompozíciót szinte megszakítás nélküli mozgás jellemzi: a hangzás folyamatos áramlása, a sűrűsödő és ritkuló zenei energiák alakítják ki a zenei folyamat ívét” – írja méltatásában Mózes-Szitha Tünde.
Virágh András Gábor Pange lingua című oratorikus művéért kap Artisjus-díjat. A zeneszerző a budapesti Szent István-bazilika orgonaművésze, a Studio5 zeneszerzőcsoport alapító tagja. Zeneszerzői pályáját több hazai és nemzetközi versenygyőzelem kíséri. „Az Aquinói Szent Tamás szövegére épülő, ünnepélyes és égi fényt sugárzó himnuszt kiváló érzékkel ragadta meg. E műve is az európai szakrális műzene sokrétegűségét hordozza” – emelte is laudációjában Bánkövi Gyula.
Az év magyarnóta-szerzője díjat ifj. Sárközy Lajos hegedűművész, zeneszerző kapja, aki már számos hazai és külföldi művésszel lépett fel, zenekarával rendszeresen koncertezik. „Kiemelkedő a képzettsége a klasszikus zenében és az autentikus, apáról fiúra szálló cigányzenében egyaránt. Egyedülálló technikával ötvözi a két stílust” – idézi laudációjában Éliás Tibor.
