Keresés
Close this search box.

Bellini-operát adnak elő a Nemzeti Filharmonikusok

kaloz bellini opera

Újra teret nyer a bel canto a Müpában

Bellini A kalóz című operájának magyarországi bemutatójára készül a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar – közölte az együttes az MTI-vel. A koncertszerű operaelőadást november 4-én Pécsen, november 6-án a budapesti Müpában mutatják be Dinyés Dániel vezényletével.

A két főszerepet Kolonits Klára és Paolo Fanale alakítja, Ernesto szólamában Alekszej Bogdancsikov hallható. Itulbo szerepében Tötös Roland, Imogene szolgálójaként Busa Gabriella lép színpadra, Goffredo Kovács István lesz.

Vincenzo Bellini (1801-1835) teljes zenés színpadi termése egyetlen évtized leforgása alatt, 1825 és 1835 között keletkezett. Leghíresebb művei a Norma, A puritánok és Az alvajáró. Kétfelvonásos operáját, A kalózt (Il pirata) 1827 októberében, a milánói Scalában láthatta először a közönség. Életéhez kapcsolódóan több legenda is kering róla: állítólag születésekor megkondultak a város harangjai, 18 hónaposan már áriát énekelt, háromévesen már partitúrát írt.

Bellini rövid élete alatt (életének 34. évében hunyt el) mindösszesen  tíz operát fejezett be, a most bemutatásra kerülő A kalóz a sorban harmadik, még a korai művei közé tartozik. Ő volt Rossini és Donizetti mellett a bel canto korszak harmadik meghatározó alakja. Bár Wagner is elismerően nyilatkozott róla, operái csak az 1950-es évektől, főleg Maria Callas, később pedig Monserrat Caballé hatására kerültek vissza a repertoárra.

Középkori mediterrán dráma a körítés

A cselekmény a 13. századi Szicíliában játszódik. Gualtiero koholt vádakkal száműzött, majd kalózzá lett gróf. Egykori szerelmese, Imogene arra kényszerül, hogy választottja ellenségéhez, Ernestóhoz menjen feleségül. Ebből az alapkonfliktusból bomlik ki a fordulatos, érzelmekben és indulatokban gazdag drámai cselekmény.

Bellini a „szép éneklés”, a bel canto nagymestere, műveinek egyik fő erénye a kivételes dallamgazdagság.

Mindenünk a zene

Friss