Milyen gyakran léptek fel, illetve hol?
Szerencsére őszig majd minden hétvégénk tele van! A zenekar akusztikus verziójával gasztro-rendezvényeken, vásárokon játszunk (Miskolc, Szerencs); és elkezdődik lassan az utcazene szezon is, amiben szintén aktívan részt veszünk (Szeged, Eger, Tokaj, neveztünk Ceglédre is). A „hangos” eredeti felállással a budapesti klubokat céloztuk meg idén és szeretnénk, hogy a fővárosban is kialakuljon egy „kemény mag”.
Melyik stílus áll a legközelebb a zenétekhez?
Saját magunkat sanzon-punk zenekarként aposztrofáljuk, ami annyit tesz, hogy próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a provokatív szövegek, az emészthető dallamok és a mocskos rock ‘n roll hangzás között. 2019-ben megjelent legfrisebb; Hallgass! címet viselő albumunk is eklektikus – tingli-tangli világzenétől (Angyal és a Bolond) a Rage-es zúzásokig (Hajó) széles spektrumon mozog a dalok eszköztára.
Ki a célközönségetek?
Mindenki és bárki 😀
Ezért is jó tapasztalat az utcazene – ott találkozni a legkülönfélébb emberekkel. Azt vettük észre, hogy a kétéves totyogó ugyanúgy megáll és élvezi a műsort, mint a hatvanas nagymama, aki sosem hallotta még úgy az „Egy szál harangvirág”-ot, mint ahogy mi játszunk. Azoknak szól a zenénk, akik szeretnék magukat felhőtlenül jól érezni – legyen ez totyogó, nyugdíjas, punk vagy értelmiségi.
Melyek azok a zenekarok, amik hatással voltak a zenétekre, a stílusotokra?
Ez egy rettentően nehéz kérdés, mert öt teljesen különböző egyéniség vagyunk, így a zenei ízlésünk is eltérő. A saját hangszeres játékához mindenki a saját stílusából merít ihletet. Ray például klasszikus zenész, ami egyértelműen hallatszik a klarinétszólókon. Dév akkordváltásai viszont meglepőek, kiszámíthatatlanok, mert neki nincsenek a zenei képzettséggel járó beidegződései. A magam részéről sokat merítek a korai Gwen Stefanitól, Guano Apestől, Edith Piaftól.
Hogy jön létre egy zeneszám? Ki írja a dalszöveget, ki a zenét?
Ím a kedvencünk, az Angyal és bolond:
youtu.be/aSstNo_7exw
Facebook:
facebook.com/PurgaZenekar/