Óriási slágerek hallhatók a darabban: az „Éjjel az omnibusz tetején”, a „Gyere, te nímand”, a „Van a Bajza utca sarkán”, a „Mi muzsikus lelkek” refrénű dalokat még azok is ismerik, akik az eredeti operettet nem.
Parádés szereplőgárdával vitték színre Miskolcon a Csókos asszonyt.
A darab szerepeit Rózsa Krisztián / Tóth Dominik (Dorozsmai Pista), Baranyi Emma / Mikita Dorka Júlia e. h. (Pünkösdi Kató), Mertz Tibor / Szőcs Artur (Báró Tarpataky), Börcsök Olivér /Feczesin Kristóf/ Puskás Balázs e. h. (Ibolya Ede), Seres Ildikó / Eperjesi Erika (Hunyadiné) Czvikker Lilla / Varga Andrea (Rica-Maca), Gáspár Tibor / Salat Lehel (Kubanek), Osváth Tibor (Salvatore), Molnár Anna (Gramschné) alakítja.
Közreműködik a teátrum zenekara, énekkara és a Miskolci Balett. A produkció díszletét Kovács Dániel Ambrus, jelmezeit Kovács Andrea tervezte, koreográfiáját Kocsis Andrea, Lukács Ádám készítette, a zenekart vezényli: Cser Ádám / Philippe de Chalendar.
Nagyszabású produkció született; méretét jól érzékelteti, hogy időnként akár harminc szereplő van egyszerre a színpadon.
– Régóta akartam színpadra állítani a Csókos asszonyt – meséli Szőcs Artur rendező –, annak idején az Egy csók és más semmit rendeztem Miskolcon, és valahogyan nekem a csók révén összekapcsolódott a két darab. Van egy vígszínházi kötődésem is ehhez az operetthez: felvételről láttam az ottani előadást – Kaszás Attilával, Pápai Erikával a főszerepben –, ami mélyen megérintett. A történet érdekes, meseszerű, szívbemarkoló, és Zerkovitz nagyon pontosan és jól használja az operett műfajra jellemző elemeket, azért is lett ennyire népszerű ez a mű a közönség körében. A meseszerű cselekmény mellett ott vannak a fülbemászó dallamok, és olyan figurákat kínál a darab a színészek számára, akiket ajándék eljátszani.
Hangszeres gyerekek is szerepelnek az előadásban. Ők az egyik miskolci művészeti iskola növendékei: Vadász Rómeó, Bazsó-Papp László, Lakatos Dezső Kálmán és Vadász Brendon Kornél, akik hegedülnek a színpadon, illetve gyerekszereplőként maguk is részesei a történetnek.
– A négy hegedűs kisfiú kezdettől fogva jól és ügyesen vett részt a készülő előadásban. Tüzesebbek, elevenebbek, mint azok a gyerekek, akiknek már van valamilyen színházi tapasztalata. De az, hogy még nincs színpadi rutinjuk, egyáltalán nem okozott gondot. Sőt, nagyon frissek voltak, azonnal reagáltak mindenre. Ha kértem valamit, rögtön megcsinálták. Amikor volt rá lehetőség, akkor ügyesen improvizáltak. Jól lehet velük dolgozni, mert alkalmasak erre a feladatra. Nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot – zárta szavait a rendező.
Komoly előkészületek előzték meg a színpadi munkát.
– 2024 tavaszán a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, Szőcs Artur, és zeneigazgatója, karmestere Cser Ádám megkerestek, mint a színház zenekarának koncertmesterét és a művészeti iskola igazgatóhelyettesét, hogy a Csókos asszony című operettben szeretnének négy hegedülni tudó gyermeket szerepeltetni – emlékszik vissza Váradi Zoltán. – A megkeresést örömmel vettem, és felajánlottam, hogy az alsózsolcai tagozatunkon tanuló növendékeink közül válasszanak. Így kerültek hegedűseink a színházi darabba. A prózát Taksás Mariann és Czeba Brigitta tanította be, a zenei anyagot pedig Mezei Olivér hegedűtanár és jómagam.
Nem megy a tanulás rovására. Fejleszti a gyerekeket a színházi elfoglaltság, és örömüket lelik benne.
– Természetesen a szülőkkel és az általános iskola vezetőségével egyeztettük a próbafolyamat elfoglaltságait, hogy a közismereti tanulmányok ne sérüljenek. A négy fiú rendkívül lelkes, motivált, minden képességüket bevetik, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Úgy gondolom, ez a lehetőség meghatározó szerepet tölt be életükben, hiszen egy olyan közegben muzsikálhatnak, amelyről nagyon sokan csak álmodnak. Számukra válósággá váltak a világot jelentő deszkák és a színpadon való megjelenés. Mérhetetlenül hálás vagyok a Miskolci Nemzeti Színház vezetőségének, hogy esélyt adtak a művészeti iskola növendékei számára. Most nagyon magasra sikerült tenni azt a bizonyos „lécet”, szeretném, ha a jövőben ehhez hasonló álmokat tudnánk megvalósítani! – összegezte az elmúlt hetek eredményeit Váradi Zoltán.
Zerkovitz Béla zeneszerző és Szilágyi László szövegíró sikerdarabja, a Csókos asszony 1926-ban készült. Cselekménye a Józsefvárosban játszódik.
Az ottani Nagytemplom utcában nőtt fel a darab főhősnője, Pünkösdi Kató. Az ígéretes, ám még a pályája elején álló színésznőnek előadása volt, ahol nagy sikert aratott. A józsefvárosiak, miközben a lány színpadi sikerét ünneplik, eljegyzésre készülnek: Kató és a bohém zenész, Dorozsmai Pista eljegyzésére. Ám Pista nem jelenik meg, mivel egy átmulatott éjszaka hevében zálogba adta a jegygyűrűket. Megérkezik azonban a gazdag mecénás, Tarpataky báró, aki látta Katót a színpadon, és patronálni akarja. Kató csalódottságában elfogadja a báró ajánlatát. Elmegy hozzá a Bajza utcába, ahol a báró estélyén Pista és zenekara szolgáltatja a zenét az úri társaságnak. Kató összetalálkozik „szökött szerelmével”, és nem kis bonyodalom kerekedik a viszontlátásból…
Legközelebb a Csókos asszony című operett szeptember 27-28-án látható, majd azt követően október 25-től tűzi ismét műsorra a Miskolci Nemzeti Színház.
Bővebb információ a teátrum honlapján található.
