Pénteken mutatják be a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical ünnepi változatát a címszerepben György-Rózsa Sándorral a Pesti Magyar Színházban
A Pozsgai Zsolt rendezésében látható darab szereplője mások mellett Békefi Viktória, Lux Ádám, Fésűs Nelly, Papp Csaba, Jánosi Ferenc, Czető Ádám, Király Adrián, Gerdesits Ferenc, Kiss Emma és Pap Katalin.
A Benyovszky Emlékév 2021 eseménysorozat kiemelt programjaként megvalósuló előadás nem dokumentumszerűen, hanem a művészet eszközeivel mutatja be a világhírű magyar utazót – mondta el G. Németh György producer a programról tartott keddi sajtótájékoztatón Budapesten.
Kiemelte: a mintegy másfél órás, tömör előadás arra keresi a választ, hogy milyen ember lehetett a négy földrészt bejárt Benyovszky Móric (1746-1786), akinek alakját legendák szövik át. Ezúttal nem a tudomány, hanem a művészet segítségével szeretnék közelebb vinni az emberekhez a 18. században élt Benyovszky Móric történetét, tudatosítva azt, hogy a világhírű utazó, hajós és katona magyar volt.
Pozsgai Zsolt rendező elmondta, hogy a darab nem az egész élettörténetet öleli át, hanem kiválasztották annak leginkább jellemző szakaszát. A kamcsatkai fogságtól kezdődő történet Benyovszky Móric tragikus halálig, azaz kivégzéséig tart.
Nagy Tibor Magnus zeneszerző arról szólt, hogy Benyovszky Móric személyisége, szabadságszeretete, hősiessége, humánuma és szenvedélyessége szimbolikus megszólalások, melódiák megírására inspirálta.
Nagy lehetőséget jelentett számára a négy földrészt bejárt utazó története, olyan zenéket komponálhatott, mint például a kamcsatkai fogságban megszólaló orosz tánc, a tajvani látogatásakor kínai autentikus hangszereken elhangzó zene, a bécsi udvarban rendezett bálban a Magyar sorskeringő, valamint a Madagaszkáron autentikus, részben afrikai hangszereken megszólaló muzsika.
Benyovszky Móric életét az elmúlt évszázadokban számos országban feldolgozták, többnyire könyvben, de készült belőle daljáték, film és francia opera is. Magyarországon Jókai Mór könyvei alapján vált ismertté rendkívül színes története, amelyet legendák szőttek át.
A születésének 280. és halálának a 235. évfordulója alkalmából megvalósuló emlékévben tudományos kutatások, korabeli dokumentumok feldolgozásával igyekeznek feltárni a valósághoz közeli megközelítéseket. Az emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Bank díszérmét, a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki.
A program megvalósítását a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság, a Bethlen Gábor Alapkezelő, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Benyovszky Társaság támogatta.
Benyói és urbanói nemes (1778-tól gróf) Benyovszky Móric (teljes nevén: Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc vagy Móric Ágoston, Verbó, Nyitra vármegye, 1741. szeptember 20. – Agoncy, Madagaszkár, 1786. május 23.) magyar főnemes, katona, híres utazó, emlékíró.
Születésének időpontja korábban vitatott volt, mára azonban a 1741. szeptember 22-i dátum igazolódott. Már egészen fiatalon, 10 évesen katonának tanult, s jelen volt az 1756. október 8-ai levosici ütközetben. Jó előmenetelnek örvendhetett, de 1758-ban otthagyta a császári hadsereget, és Litvániában telepedett le.
Apja halálakor örökösödési ügyben éppen Lengyelországban tartózkodott, és távollétét felhasználva, rokonai kizárták az apai örökségből. Miután hazatért, fegyveresen próbált érvényt szerezni jogainak, amit ellenlábasai felségsértési kísérletnek, lázadásnak tüntettek fel a bécsi udvarnál. Mária Terézia a valóságos helyzet kivizsgálása nélkül megfosztotta birtokaitól, és száműzte birodalma területéről.
Ő ekkor Lengyelországba ment, ahol az orosz cár ellen fogott fegyvert, azonban a túlerővel szemben alulmaradt, orosz fogságba került. Kijevbe, majd Kazanyba kísérték. Innen sikerült megszöknie, de Szentpétervárott elfogták, és 1769. november 26-án újra elindították Szibéria felé, ahová a következő esztendő novemberében érkezett meg.
A kamcsatkai hónapok eseményei a legkevésbé tisztázottak életrajzában, és ezen időszakhoz fűződik a legtöbb valótlan feltételezés is, noha éppen kamcsatkai napjai tárták fel leginkább valódi jellemét, a szabadságeszme iránti lelkesedését és együttérzését az elnyomott népekkel. Innen egy zendülés után Formosára (a mai Tajvanon), majd Makaóban vezetett az útja.
Egy év múltán már Párizsban találjuk. További sorsa nagyrészt Madagaszkár szigetéhez kötődik, ahol francia megbízásból 1774-ben megalapította a Louisbourg nevű települést, más szóval gyarmatosította az addig független szigetet. Madagaszkári tevékenysége is sokat vitatott kérdés e rendkívüli ember élettörténetében. A bennszülöttek 1776-ban „királyukká” választották, de egy francia gyarmati kormányzó intrikája miatt lemondott tisztségéről. Mária Terézia 1778. április 3-án Bécsben kelt oklevelében magyar grófi rangot adományozott számára.
Kereskedelmi terveinek támogatóit előbb Magyarországon, majd Ausztriában hiába kereste, így amerikai kereskedők szolgálatába állt Amerikában, és így tért vissza Madagaszkárra. Ellensége, Mauritius kormányzója megtámadta, s Benyovszky a franciákkal vívott ütközet után meghalt. (Wikipédia)
