Az évtizedek óta Kanadában élő Brunner hosszú betegség után, 77 évesen halt meg.
Halálhírét egykori zenésztársa, Frenreisz Károly erősítette meg az MTI-nek. „Jó dobos volt, akivel egy ideig még az angolszász slágereket játszottuk, aztán együtt éltük meg azt az időszakot, amikor áttértünk a saját szerzeményekre. Óriási sikerünk volt, minden szombaton és vasárnap a főváros leglátogatottabb zenés helyén, a Metro Klubban zenéltünk” – idézte fel Frenreisz Károly.
Ez volt a Metro legsikeresebb korszaka, amikor a klasszikus felállásban a Sztevanovity fivérek, Zorán (ének, gitár) és Dusán (ritmusgitár), Frenreisz Károly (ének, basszusgitár, szaxofon), Brunner Győző (dob) mellett Schöck Ottó játszott billentyűs hangszereken. 1967-1968-ban Frenreisz és Brunner Nyugat-Európában „vendéglátózott”.
A Metrónak 1969-ben jelent meg egyetlen stúdiólemeze, majd 1970-ben a Schöck Ottó helyére a csapathoz csatlakozó Fogarasi Jánossal rögzítették a magyar könnyűzene első koncertlemezét, amely Egy este a Metro Klubban… címmel jelent meg. A Metro a lemez megjelenése után eljutott Svédországba és Finnországba, a turkui fesztiválon ötvenezer ember előtt játszottak nagy sikerrel, olyan nevek társaságában, mint a Colosseum, a Mungo Jerry vagy a Family.
1972-től az akkor alakuló supergroup, a Taurus dobosa, vezetője lett. A rockegyüttesben Radics Béla gitározott, Balázs Fecó volt a billentyűs, Som Lajos pedig a basszusgitáros (később Zorán játszott a helyén).
A csupán két kislemezig jutó Taurus 1973 tavaszán feloszlott, Brunner Balázs Fecóval 1976-ig a korai Korálban játszott. Volt dobtanár; két házasságából egy-egy fia született, hosszú ideje Kanadában élt. A Metro 1992 márciusában a Budapest Sportcsarnokban újra összeállt, majd 2001-ben a Népstadionban az Illés-Metro-Omega szuperkoncerten ismét.
Egyik dalával búcsúzunk tőle!
