Személy szerint kicsit csodálkozom azon, hogy sokan attól függően kedvelnek dallamokat, hogy azokat éppen milyen hangszereken és milyen ritmusban adják elő. Nem tagadom, van kedvelt stílusom, de számomra minden zenei műfaj rengeteg csodálatos dallamot rejt. Természetesen sok múlik az előadókon is.
Bárki, bármilyen műfajt is kedveljen, a népzenét nem tudja megkerülni. Ott van a rockban, és talán az összes mai modern tánczenében is. (Íme egy jó recept: végy egy közismert amerikai népdalt, tégy mellé két portugál eredetű hangszert, nem kihagyva a távol keleti cintányért és a szinte mindenhol használt dobokat. Még egy modernebb billentyűs hangszer, kicsit rockos, bluesos hangzás, és kész a világsláger – A felkelő nap háza.)
Augusztus 20. -án, Oroszlányon volt szerencsénk meghallgatni azt a zenekart, mely „kemény rock és lágyabb akusztikus hangszerelésben komponálja a népi hagyományos kiejtésben és formában lévő népdalokat”.
Leírásuk alapján:
„A Palmetta zenekar egy olyan örökséget szeretne megőrizni, mint a magyar népdal. A modern rockzene és a hagyományőrzés összeillesztésével kívánjuk eljuttatni olyan rétegekhez is a népdalainkat, akik más körülmények között nem hallgatnak, nem hallgatnának ilyen stílusú zenét. Ezzel is életben tartva a magyar kultúra ezen részét!
Kötelességünknek érezzük ezt a gyönyörű örökséget továbbvinni, mit őseink ránk hagytak!”
Igen profin teszik, ím egy példa:
A zenekar weboldala: palmettazenekar.hu
