A fő helyszín Budapest és Jerez de la Frontera lesz
Az augusztus 8-i ingyenes koncertsorozathoz idén hét ország tizenegy helyszíne és csaknem harminc előadó kapcsolódik. Az esemény idei fővárosa Budapest lesz – hangzott el a rendezvény budapesti sajtótájékoztatóján. A cigányzene sokszínűségét ünnepeljük ezen a napon, és távlati célunk változatlanul az, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában megszervezzük a Nemzetközi Cigány Dal Napját” – mondta Rostás Mihály „Mazsi”, az esemény művészeti vezetője, a Romengo alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke.
Hozzátette, hogy a kulturális támogatások körüli bizonytalanságok miatt a tavalyihoz képest feleannyi magyarországi helyszínen valósul meg a rendezvény. Az MTI-nek nyilatkozva Rostás Mihály „Mazsi” kifejtette: a fesztivál megrendezésére jóval a választások előtt sikeresen pályáztak a Nemzeti Kulturális Alapnál támogatásra, de csak a tavaly megítélt összeg egytizedére volt lehetőség pályázni, és még ezt sem kapták meg.
„Egyelőre nincs támogatói okiratunk. A kiírás egy minimum háromnapos rendezvényre szólt, ezért a tervek szerint a Nemzetközi Cigány Dal Napját egy nulladik és a egy második nap fogja kiegészíteni. Ezek kerekasztal-beszélgetésekből és minikoncertekből fognak összeállni, de komoly nehézséget okoz számunkra, hogy nem tudjuk, mikor kapjuk meg a megítélt összeget. Az eseményt mindenképpen megrendezzük, de lehet, hogy szükség lesz pályázati utófinanszírozásra, mindenesetre bízunk támogatók felbukkanásában” – fejtette ki a művészeti vezető az MTI-nek.
Nem csak cigányzenekarok lépnek fel
Batta András, a fesztivál budapesti helyszínének otthont adó Magyar Zene Háza igazgatója kiemelte: a cigányzene rendkívül színes, csodálatosan gazdag kultúra, amely a legmélyebb érzelmekre hat. Budapesten, a Magyar Zene Házában a lengyel Megitza, a Romengo, a szerb Bojan Kristic Orkestar; Százhalombattán Szirtes Edina Mókus, az EtnoRom, a Ternipe; Hódmezővásárhelyen a Romengi Voja, a Botos Family és Riz Laura, Farkas István és Zenekara; Oroszlányban az East Gipsy Band, a Romano Drom Trió, a MazsiMó-GipsyMó; Beremenden (az Ördögkatlan Fesztivál keretén belül) a Veronaki Kvartett, a Kanizsa Csillagai, a Gentleman Folk feat Szőke Nikoletta lép színpadra.
A spanyolországi Jerez de la Fronterában lesz autentikus spanyol flamenco, és koncertet ad az Amaro Duho; a franciaországi Lavardinben Viviánn & György Andi és a francia Raphaël Fays Quartet; Párkányban a Khamoro Budapest Band és a magyar-szlovák-román Ando Glaso; Sepsiszentgyörgyön a Kucu Banda és Fláre Beás; a szerbia Oromban (a Malomfesztivál keretén belül) a Vojake Shave és a Kale Lulugyi; Lengyelországban (a Kotelnica Summer Festivalon) a lengyel Teresa Mirga és Kale Bala, valamint a Karaván Família zenél.
Valamennyi koncert ingyenes, és 19 órakor kezdődik. A nem cigány zenekarok saját repertoárjukba beépítenek cigány dalokat és a fellépők minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem című dalt.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a jugoszláv rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott külföldön is. Az idei rendezvényt megelőzi a Lakatos Mónika Folk7Fesztivál és Workshop (július 31-től augusztus 3-ig), és a Balaton GipsyFest (augusztus 4-től 6-ig), mindkettő helyszíne a balatonboglári Babel Camp.
A keddi sajtótájékoztatón Lakatos Mónika, a Romengo Womex-életműdíjas énekesnője elmondta: a róla elnevezett fesztivál ötlete onnan jött, hogy sokan jelezték, szeretnének tőle énekelni tanulni. „Magam autodidakta módon tanultam énekelni, ezért inkább a zene lelkületét próbálom átadni, és azokat a cigánydalokat, amelyeket a közönség kevésbé ismer”.
