Leült egymással a szakma és a kormány
Megalakult a Könnyűzenei Szakmai Fórum (KSZF), amely több mint nyolcvan zeneipari szakember részvételével dolgozik a magyar könnyűzene helyzetét érintő szakpolitikai javaslatok kidolgozásán Popa Gergely helyettes államtitkár felkérésére – közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
A Fórum önkéntes szakmai összefogásként működik. Célja, hogy a magyar könnyűzenei élet különböző területeinek tapasztalatait és szempontjait közös javaslatokká formálja, valamint aktív és felkészült párbeszédpartnerként járuljon hozzá a zeneipart érintő kormányzati döntések előkészítéséhez. A Fórum együttműködésre törekszik más, hasonló célú szakmai kezdeményezésekkel is – emelték ki a közleményben.
Hozzáfűzték: a KSZF nem egyes szereplők vagy szervezetek érdekeit, hanem a szakma közösen azonosított ügyeit kívánja képviselni.
Mint írták, „a zeneművészet a rendszerváltás óta először kapott helyettes államtitkári szintű kormányzati képviseletet”. Hozzátették: a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos feladatai közé tartozik egy olyan stratégia kidolgozása is, amely segítheti a magyar előadók hazai és nemzetközi érvényesülését. „Ez olyan lehetőséget teremt, amely akkor hozhat tartós eredményt, ha a szakma egységes, felkészült és konstruktív partnerként vesz részt a párbeszédben” – fogalmaztak a sajtóanyagban.
Fókuszban a jogdíjak és az MI
A tájékoztatás szerint a fórum hét munkacsoporttal kezdte meg működését. Ezek a jogdíjak, a mesterséges intelligencia, a szerzői jog és a Nemzeti Kulturális Alap forrásmegosztása; a fesztiválok, klubok és az élőzene; a média és a zenei felhasználás; a zenei export; az oktatás és a tehetséggondozás; a zenei menedzsment és a kiadók; valamint a világzene és a jazz kérdéseivel foglalkoznak.
A munkacsoportok vezetői Szinger András, Kádár Tamás, Kitzinger Dávid, Náray Márton, Andrásik Remo, Décsy Eszter, valamint Csapó Krisztián és Weyer Balázs. A munkacsoportok feladata az adott szakterület legfontosabb problémáinak feltárása, a rövid, közép- és hosszú távú prioritások meghatározása, valamint konkrét szakpolitikai javaslatok kidolgozása.
A közlemény szerint a későbbiekben további csoportokat is létrehoznának a kutatások és ágazati felmérések, a fősodron kívüli műfajok és zenei közösségek, a hagyományos klub- és fesztiválrendszeren kívül működő szereplők, valamint a marginalizált és nehezebben elérhető közösségek bevonására. A fórum álláspontja szerint a könnyűzene helyzete nem kezelhető kizárólag támogatási kérdésként: az ágazatot érintő döntésekben az oktatási, gazdasági, turisztikai, kulturális, médiaszabályozási és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni.
A munkacsoportok első, közösen egyeztetett javaslatait 2026 októberétől folyamatosan nyújtják be a minisztériumnak – áll a közleményben.
