
Petruska András dalszerző és énekes mindig zenei pályára készült. Zenéjében a magyar folklór motívumok az angolszász rock, valamit a tánczene elemeivel találkoznak, sokak örömére. Közvetlen, humoros előadásmódjával, valamint virtuóz gitárjátékával András meghatározó szerepelője a hazai fiatal zenészgenerációnak. Dalszerzői teljesítményéért 2015-ben Artisjus Junior-díjra jelölték.
Gitározni 9 évesen kezdett. 2010-ben megnyerte a Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai díját, majd a következő évben a Quimby egyszemélyes előzenekaraként turnézott. 2014-ben jelent meg első, Metropolita című nagylemeze, azóta láthattuk a Dal című eurovíziós válogató műsorban 2016-ban, idén a Nagyszínpad című műsorban, és közben rengeteg helyen fellépett.
Ugyan ma már megbízhatóan telik meg a naptára fellépésekkel, azt hamar felismerte, hogy a sikerért meg kell dolgozni. „Ez egy olyan szakma, ami lényegében az egoról szól, hogy kiállok egy színpadra és szeressetek – amit nem biztos, hogy színpadon kívül olyan könnyű kikapcsolni. Egy ilyen közösségben mozogni, az próbára teszi az ember energiakészletét. Ezért én azt látom az elkövetkező tíz évben feladatnak, hogy a saját magam teremtő nyugalmát megtaláljam ebben a hurrikánban. Célokat hajtani mindig lehet, de akkor éppen az, hogy mi dolgunk a világban, mintha kikerülne a fókuszunkból.”
A szinte kényszeres önvizsgálatra való hajlamát nem tagadja, hiszen születési rendellenességében is jelentést keres. Miért mondja magáról, hogy „én csak az átlag őrült vagyok a társadalomban?” Hogyan jutott el addig a pontig, hogy évente két egész hónapig hozzá sem nyúl a gitárjához? Egyáltalán ki ez a fura figura, akit a szakma és a közönség is egyre jobban figyel? Ezekről és sok más érdekességről beszélgettünk a Sztárportré videós interjúban.




