Az is kiderült: az Egyesült Királyság önmagában nagyobb zenei piac, mint Kína
Először készített az Európai Unió zenei piacára fókuszáló jelentést a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI. A dokumentum megállapítja: az unió zenei hangfelvételekből származó éves bevétele tavaly meghaladta Japán, az Egyesült Királyság és Kína adatait is. Az EU zenei hangfelvételekből származó éves bevétele 2023-ban 5,2 milliárd euró volt, Japán esetében ez a szám 2,5 milliárd euró, az Egyesült Királyságban 1,7 milliárd euró, Kínában pedig 1,3 milliárd eurónak megfelelő összeg volt – szerepel az IFPI kedden közzétett Music in the EU: A Global Opportunity (Zene az EU-ban: egy globális lehetőség) című kiadványban, amit az MTI szemlézett.
Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) hazai képviselője a MAHASZ.
A tavalyi uniós zeneiipari bevétel inflációval kiigazított adata ugyanakkor csak 61 százalékát érte el a 2001-es szintnek, ami az iparág bevételi csúcsát hozta – írták.
A jelentés azt vizsgálta, hogy a lemezkiadók munkája és befektetései hogyan viszik sikerre az európai zeneipar szereplőit belföldön és nemzetközi szinten. A kiadvány betekintést nyújt a kihívásokba és lehetőségekbe, reflektál a világ más régióiban tapasztalható gyors növekedésre és fejlődésre, és bemutatja azt is, hogy az EU döntéshozói miként segíthetnek a zenei piacnak egy kedvező jövő elérésében a mostani sorsfordító időszakban.
Mint a jelentésben olvasható, a lemezkiadók befektetései hozzájárulnak az EU GDP-jéhez. A hangfelvétel-kiadók által közvetlenül megtermelt vagy befektetett minden egyes euró további 1,80 euró GDP-hozzájárulást eredményez a zenei ágazat értékláncának más részein.
Nagyobb veszélyt jelent az MI, mint a kalózkodás
Az európai helyi művészek sikeresebbek a saját területükön, mint más régiók művészei a saját piacukon. Ezzel együtt a 22 uniós piacon, ahol az IFPI éves slágerlista adatokat gyűjt, a top 10-es kislemezek átlagosan 60 százaléka hazai előadóktól származott, szemben az EU-n kívüli piacokon elért 47 százalékkal. A nemzetközi top 10-es kislemezek között az észak-amerikai előadók vezetnek (például Miley Cyrus vagy Taylor Swift), de a latin- és közép-amerikai előadók is jól teljesítenek.
Mint írták, meg kell előzni minden olyan nemzeti kezdeményezést, amely veszélyeztetné az egységes európai digitális piac működését, valamint a zeneipar növekedési és fejlődési képességét. Kiemeli a dokumentum, hogy az MI-vel foglalkozó vállalatokat meg kell gátolni abban, hogy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat jogosulatlanul dolgozzanak és használjanak fel.
„A lemezkiadók munkája, befektetései és szenvedélye, valamint partnerségük az európai művészekkel elősegítik az EU vezető szerepének megtartását a világ zenei életében. A jelentésben szereplő adatok azonban azt mutatják, hogy a világ más részei gyorsan fejlődnek, és az EU lemaradhat. A politikai döntéshozók akkor tudnak segíteni, ha jól működő belső piacot biztosítanak, jogbiztonságot és védelmet nyújtanak a zenei jogtulajdonosoknak, illetve felelős és etikus mesterséges intelligencia fejlődéséhez járulnak hozzá. Napjainkban az európai zeneipar nagy kockázattal, de egyben nagy lehetőségekkel is szembesül, és a politikai döntéshozóknak a jövőt szem előtt tartva részt kell venniük a problémák megoldásában”
– idézte Victoria Oakley-t, az IFPI vezérigazgatóját a közlemény.
