Rekord látogatottság a hazai fesztiválokon, MEGJELENT a ProArt harmadik, átfogó zeneipari jelentése.
A magyar zeneipar 2017-ben 53.4 milliárd forintot realizált, ebből a hangfelvétel-iparág 18.4 milliárdot, amely 3.6%-os növekedés 2016-hoz képest. Az élőzene-iparág becsült értéke 35 milliárd forint, ami közel 6%-os növekedést jelent a korábbi évekhez képest.
Magyarország a fesztiválok országa
2017-ben 1041 fesztiválon 13,5 ezer koncert hangzott el, vagyis majdnem minden 3. koncert valamilyen fesztivál keretében került megrendezésre. A fesztiválszezon áprilistól szeptemberig tart, de a három nyári hónap a legerősebb: 2017-ben az összes fesztivál 61%-a júniusban, júliusban vagy augusztusban zajlott. A fesztiválpiacot az iparág meghatározó szereplői szerint egyértelmű növekedés jellemezte az elmúlt években. A legnagyobb fesztiválok között számtalan képes volt látogatórekordot dönteni 2017-ben, miközben új fesztiválok is megjelentek a piacon, melyek közül néhány akár a már bejáratott rendezvényekkel is képes felvenni a versenyt, sok esetben külföldi előadókat is szerepeltetve a programban. Iparági szereplők becslései és az Artisjus látogatószámra vonatkozó statisztikái alapján a fesztiválpiac mérete 17-19 milliárd forintra tehető.
A fesztiválok 80%-át ingyen lehetett látogatni, a belépős és az ingyenes fesztiválok között ugyanakkor meglehetősen nagy a különbség a koncertek számát tekintve: a belépős fesztiválokon 23, míg az ingyenes fesztiválokon csak 9 koncert hangzott el átlagosan.
Az élőzene szerepe a fesztiválokon túlmenően is kiemelkedően fontos; a zenészek számára ez az első számú bevételi forrás, a zenei jövedelmek közel fele koncertezésből származik.
A magyar zeneipar legfontosabb ügyei
Idén – első alkalommal – elemzésre kerültek a szakértők által a zeneipar jövőjének szempontjából a legjelentősebbnek tartott ügyek is: a könnyűzene helyzete az oktatásban, koncertjegyek áfája, koncerthelyszínek hiánya, az értékhézag (value gap) problémája, külföldi jelenlét, hallgatók országos elérése.
Mennyi pénzt hoz egy-egy dal?
A jelentés részletesen megvizsgálta néhány kiemelkedő hangfelvétel jövedelemtermelő képességét: kiderül, hogy egy friss, a rádiók, TV-k, DJ-k által gyakran játszott, nagy sláger egy év alatt 5 millió forint körüli jogdíjbevételt generál az alkotóknak (szerzők, előadók, hangfelvétel-előállítók). Egy toplistás dalnak akár 10 szerzője és előadója is lehet, de rajtuk kívül is egy több főből álló team segíti a felvétel, kiadás, értékesítés feladatait. Ennyien részesülnek a teljes bevételből, annak a folyamatban résztvevő összes szereplőt kell fenntarthatóan kiszolgálnia.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy milliós nagyságrendű bevételt generálni képes dalokból igen kevés van egy évben. Az egy szerzeményre jutó jogdíj átlagos mértéke 65 ezer forint körül volt egy teljes év alatt, ami jól mutatja egyrészt, hogy nagyok a különbségek a kifizetett jogdíjak mértékében, másrészt, hogy nagyon sok, jövedelmet alig generáló dal közül emelkedik ki a néhány (anyagilag is) kimagasló sláger.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalom figyelmének felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.
A teljes ProArt Zeneipari Jelentés 2018, valamint az abból készül kivonat letölthető a www.zeneipar.info oldalról.
