A Kolozsvári Magyar Opera évadát ítélték a legjobbnak Romániában

Kolozsvári Magyar Opera

A viszonylag fiatal, még csak 86 éves intézmény munkáját korábban sok kritika érte

Az ország legjobb operaévadáért járó kitüntetéssel díjazták a Kolozsvári Magyar Operát kedden este a MUSICRIT díjátadó gálán Bukarestben – tájékoztatta az MTI-t a kolozsvári kulturális intézmény. A MUSICRIT díjátadó gála a legrangosabb romániai esemény, mely a klasszikus zene minden területének kiválóságait díjazza.

A gálát a Romániai Zenekritikusok és Zenei Szerkesztők Szövetsége (UCRRM) szervezi több román kulturális intézménnyel partnerségben. Az esemény az egyetlen olyan kezdeményezés a romániai kulturális életben, amely a klasszikus zenei kiválóságokat díjazza mind a művészeti, mind pedig a zenei újságírás és menedzsment területén.

Soknak tartották az operett-előadásokat

Az Állami Magyar Opera 1948. december 11-én, Kodály Háry Jánosával nyílt meg Kolozsvárt, a sétatéri színházépületben, közös fedél alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal. Az első időktől kezdve azonban nem klasszikus operaként működött, hiszen ahogy az első évadnyitóján Eisikovits Mihály Miksa igazgató fogalmazott, nemcsak a magyar operajátszás helyi hagyományait kívánta folytatni, hanem új dalszínháztípust kívánt létrehozni, „népopera” akart lenni.

A népopera-jelleget a Háry Jánost követő első bemutatók – Bedřich Smetana: Eladott menyasszony, Schenk: A csodadoktor, Erkel: Bánk bán és Hunyadi László, Muszorgszkij: Szorocsinci vásár, Donizetti: Don Pasquale, Kodály Zoltán: Székely fonó, Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút – következetesen érvényesítették.

Ennek egyenes folyománya volt, hogy azt követő évtizedekben a kritika kevésnek tartotta a romániai magyar alkotóművészet szolgálatában szerzett érdemeket, és szorgalmazta, hogy váljék a kolozsvári Állami Magyar Opera olyanszerű termékeny műhellyé, amilyen – a maga nemében – a marosvásárhelyi népi együttes. Másrészt jogosan kifogásolta az operett túlsúlyát a játékrenden.

 

Mindenünk a zene

Friss